
»TársastáncDivattáncLátványtáncSporttáncNéptáncModern tánc«
Ha a táncban valóban járatos embernek teszed fel a kérdést és neki éppen van ideje, akkor a válasza egy halom kérdéssel kezdődik, majd a felelete nem egy konkrét táncot, tánc-ágat fog tartalmazni, hanem azokat a szempontokat, amik alapján Te magad fogod megtalálni a neked megfelelő táncot.
Ha engem kérdezel:
Az első és szerintem a legfontosabb, hogy tudd, melyik zene hallatán érzed azt, hogy nem tudsz ülve maradni, mikor valami belülről mozgásra késztet.
Szinte bármilyen zenére lehet táncolni, legyen az akár hard rock, vagy lírai költemény. Mikor megmozdul benned valami, az azt jelenti, hogy nem csak hallod, hanem érzed is a zenét.
Bármilyen élmény inspirálhat táncra, de fontos, hogy a paraván mögé nézz!
- önkifejezés
- ismertség, elismertség
- kapcsolatteremtés
- voltál egy partin, buliban, ami megérintett és újra át akarod „azt” élni

A harmadik szempont, hogy legyél tisztában azzal, milyen érzést vált ki belőled, mikor egy tömegben állsz és milyet, mikor teljesen egyedül, valamint milyen érzés, mikor egy idegen ember (fontos, hogy ne taszító és ne is vágyott embert képzelj ide) megérint… mondjuk a válladon.
Ha ezt a három szempontot tisztázod magadban, már tudni fogod merre indulj és milyen jellegű táncot keress.
Az én ösvényem:
A zene
Az ember folyamatosan változik, így én is. Eleinte a rock and roll volt az a zenei irány, ami előbb fel-, majd túltöltött és önkéntelenül járt a lábam a hallatán. Olyan érzés, mint mikor egy zubogó hegyi patak sodrásába állsz. Érzed az erejét, az energiáit, majd kirántja a lábad és indul a „fantasztikus rafting”.
Majd a patak a hegy lábához ér és szétterül. A víz ismerkedik az új környezettel, változik, alkalmazkodik. Becsatlakoznak további patakok és a patakokból folyó lesz. Nálam ez a west coast swing volt. A wcs számtalan zenei stílust ölel fel, kezdve a rock and roll-tól, a hip-hop, a disco, a blues, a rhythm & blues és a lírain keresztül egészen a latinig. Ahogy a folyó terebélyesedik és élettel gazdagodik, kialakul benne a rá jellemző „társulás” és folyammá válik. Ezt jelenti számomra a bachata és a bachata változatai (pl. a dominikai, a modern, a szenzuális, a városi és a „fúziós” )

A paraván mögött
Az introvertált-extrovertált vonalon én inkább az introvertált oldalra pozícionálom magam (annak ellenére, hogy akik ismernek, csodálkoznak ezen).
Számomra a tánc a kapcsolatteremtés egy (nagyon fontos) megvalósulási formája, és a kapcsolódásokból fakadó varázs nyújtotta élmények meg-, és átélésének tárháza.
Hasonlattal megmutatva: a tánc a csillagszóró, a kapcsolat a láng, ami begyújtja a csillagszórót, az élmény meg az a milliónyi szikra-csillag, ami szféraként körülöleli az egészet.

A társasság és az érintés
- az elismerő szavak
- a minőségi idő
- az ajándékozás
- a szívességek
- a testi érintés
A bachatában ezek mind megtalálhatóak:
- zeneileg az autentikustól a remixekig változatos és sokszínű
- sokféle módon táncolható, akár szólóban vagy párban is
- az érintés minden formája megvalósulhat benne, kezdve
a fantom érintéstől az érzéki összebújásig
Miután kiválasztottad a saját táncodat, meg fog érinteni a tánc varázsa és káprázata, de az olyan mintha a napba néznél. A nap ereje életet adhat, de fel is perzselhet...
Erről fogok beszélni a következő posztban. (A verseny megöli a táncot)